You are missing some Flash content that should appear here! Perhaps your browser cannot display it, or maybe it did not initialize correctly.

MTI Fotó: Komka PéterSalgótarján, 2013. május 16. Napfoltok a Nap felszínén Salgótarján felől nézve 2013. május 16-án. A balról lent látható AR1748-as számú napfoltcsoport területén három nap alatt négy, a legerősebb osztályba tartozó napkitörést észleltek. A május 15-i kitörést kísérő koronakitörés során a világűrbe került anyag május 17-én érheti el a Földet és az előrejelzések szerint 40 szaázalék eséllyel okozhat geomágneses viharokat és sarki fényt.

Párizs, 2013. április 17., szerda (MTI/AFP) - A világegyetem bölcsőjéből származó, az eddigi legtávolabbi masszív galaxisra találtak csillagászok az Európai Űrügynökség Herschel-teleszkópjának segítségével.

A HFLS3 néven katalogizált csillaghalmaz fénye már 12,8 milliárd éve felragyogott, vagyis még 900 millió év sem telt el az ősrobbanás után - vélekednek a szakemberek, akik a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában tették közzé felfedezésük részleteit. A HFLS3 galaxis csillagainak tömege csaknem 40 milliárdszorosa a Napénak - írták.

Budapest, 2013. március 26., kedd (MTI) - A Mars felszínén tehetnek körutazást az érdeklődők annak a panorámafotónak köszönhetően, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) képeiből állítottak össze.

A 2 gigapixeles képet Andrew Bodrov, az észtországi Tallinnban élő profi panorámafotós készítette több száz különböző felvételből. A felhasznált képeket 17 kamera vette fel a Curiosity Rover fedélzetéről, majd sugározta vissza több millió kilométer távolságba a Földre.
A panorámakép nagy részét 100 milliméteres lencséjű kamerákkal rögzítették, de további felvételeket készítettek 34 milliméteres lencséjű kamerákkal is - közölte a projekt kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.

London/Cape Canaveral, 2013. március 21. csütörtök (MTI) - Szakemberek körében egyelőre vitatott, hogy a Voyager-1 űrszonda valóban elhagyta-e a Naprendszert: az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) által felkért tudósok a kozmikus vándor által közvetített adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a berendezés már a helioszférán kívül jár, az ügynökség más kutatói szerint azonban ezt még nem lehet egyértelműen megállapítani.

Bill Webber, az Új-mexikói Egyetem professzora - aki a NASA által megbízott tudóscsapatot vezette - az űrszonda környezetében bekövetkezett változások alapján jelentette ki szerdán, hogy az 1977-ben felbocsátott tudományos berendezés első ember által készített objektumként átlépte a Naprendszer határát, és új, eddig ismeretlen köztes térségbe érkezett a "külső" világűr felé vezető útján. A következtetést azoknak az adatoknak az elemzéséből vonták le, amelyeket a Földtől 18 milliárd kilométerre száguldó Voyager-1 küldött tavaly augusztusban.

Cape Canaveral, 2013. február 15., péntek (MTI/AP/ITAR-TASZSZ) - Rekordközelben száguldott el a Föld mellett pénteken a 2012 DA 14 katalógusjelű aszteroida - közölte a NASA amerikai űrkutatási ügynökség.
A mintegy 45 méter átmérőjű, 130 ezer tonna tömegű égitest közép-európai idő szerint 20.25-kor mintegy 27,6 ezer kilométerre -némely műholdnál is közelebb - suhant el a Föld mellett, anélkül azonban, hogy bolygónkat veszélyeztette volna.
A spanyol csillagászok által egy éve felfedezett aszteroida sebessége a Föld közelében 28 100 kilométer/óra, vagyis másodpercenként 7,82 kilométer volt.

Washington, 2013. január 30., szerda (MTI) - Fél futballpályányi aszteroida száguld el a Föld mellett február 15-én 27 ezer kilométernyire megközelítve bolygónk felszínét.

"Rekordnak számít ez a közelség. Az 1990-es évek óta végzett megfigyelések során még sohasem fedeztünk fel semmilyen égitestet ilyen közel a Földhöz" - hangsúlyozta Don Yeomans, a NASA földközeli objektumok után kutató programjának a vezetője, aki szerint azonban a 2012 DA 14 katalógusjelű aszteroida nem jelent veszélyt a Földre nézve.

Washington/Ottawa, 2013. január 15., kedd (MTI) - "Köpködő" csillagot kapott lencsevégre az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra űrteleszkóp: a kilövellt anyag csaknem a fény sebességével távolodik a világűrben.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrteleszkópja által készített felvételek a Vitorla (Vela) csillagképben, ezer fényévnyire lévő Vela-pulzárt, egy gyorsan forgó neutroncsillagot (nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagot) örökítettek meg - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

London, 2013. január 11., péntek (MTI) - A világegyetem legnagyobb ismert képződményét, aktív galaxismagok négymilliárd fényévnyi "átmérőjű" halmazát fedezték fel brit csillagászok, akiknek tanulmánya a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society legújabb számában látott napvilágot.

A képződmény kvazárok (csillagszerű, azaz kvazisztelláris rádióforrások) nagy csoportja, extrafényes aktív galaxismagok halmaza, amelyeket szupermasszív központi fekete lyukak "hevítenek" - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon (http://www.space.com/19220-universe-largest-structure-discovered.html).

Párizs, 2013. január 10., csütörtök (MTI) - A feltételezettnél "testesebb" az Apophis-kisbolygó, amely szerdán suhant el a Földtől 14,5 millió kilométerre - derítette ki az Európai Űrügynökség (ESA) Herschel-űrteleszkópja.

A 99942 Apophis földsúroló aszteroidát a "végítélet" kisbolygójának is szokás nevezni, hiszen 2004-es felfedezésekor a tudósok 2,7 százalékra becsülték annak az esélyét, hogy az égitest a Földbe csapódik 2029 áprilisában. A további számítások hamarosan kizárták ennek az esélyét, noha a kisbolygó 2029-ben 36 ezer kilométerre közelíti meg a Földet, vagyis valamivel kisebb távolságra lesz, mint a geostacionárius pályán keringő műholdak - olvasható az ESA honlapján (http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Herschel_intercepts_aste...).

Washington, 2013. január 9., szerda (MTI) - A Tejútrendszer első "csontját" - egy porból és gázokból álló hosszú "indát" - fedezték fel az infravörös tartományban működő Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói, akik eredményeikről az Amerikai Csillagászati Társaság közgyűlésén számoltak be.

A Tejútrendszer egy küllős spirálgalaxis, amelynek szerkezetét, mivel a csillagászok belülről vizsgálják, nehéz pontosan meghatározni. Ugyanakkor más spirálgalaxisok esetében a kutatók észlelték a távoli csillagvárosok "csontvázát", hosszú, egyenes képződményeket, amelyek sokkal kevésbé masszívak, mint a spirálkarok - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/01/130108162235.htm).

A Szerb Nemzeti Bank közép-árfolyama

MTI felhasználó