You are missing some Flash content that should appear here! Perhaps your browser cannot display it, or maybe it did not initialize correctly.

BELGRÁD – A szerbiai államadósság 2013 decemberében több mint 500 millió euróval nőtt az év novemberéhez képest, és jelenleg 20,088 milliárd eurót tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 61,2 százaléka – tette közzé tegnap a Pénzügyminisztérium. 2012 végén a közadósság 17,671 milliárd eurót tett ki, vagyis a GDP 59,3 százaléka volt. 2000 végén ez az összeg 14,167 milliárd euró volt, ami a GDP 169,3 százalékát jelentette akkor. Azóta 2008-ban volt a legalacsonyabb az államadósság szintje, jelesül 8,781 milliárd euró, vagyis 29,2 százaléka a GDP-nek.

Kiss Igor vagyok, szociológus. Tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kisebbségpolitika mesterszakán végzem. Diplomadolgozatomat a vajdasági kettős állampolgárok között végzett kutatásomból írom. Ehhez készült az alábbi kérdőív, amely záródolgozatom alappillére. Témavezető tanárom dr. Olasz Lajos professzor úr!

A kérdőív kitöltése önkéntes, anonim, és nem követel sok időt.

ČAČAK - A szerbiai dolgozók helyzete sosem volt rosszabb az újabb kori történelem során, és Szerbiában jelenleg 1 050 000 embernek nincs munkája – jelentette ki Čačakban Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségének (ASNS) elnöke. Savić újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 765 ezer embernek nincs munkája, az ASNS viszont pontos adatokkal rendelkezik azokkal a munkanélküliekkel kapcsolatban is, akik nincsenek bejelentve a szolgálatnál, vagy „feketén dolgoznak”. Az ASNS elnöke szerint a munkanélküliségi ráta Szerbiában az év végére eléri a 30 százalékot.

BELGRÁD – A márciusban kifizetett szerbiai nettó átlagkereset 41 689 dinárt tett ki, azaz 3,9 százalékkal csökkent a februárihoz képest, közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal. A bruttó átlagfizetés márciusban 57 628 dinár volt, ami 4,3 százalékos csökkenést jelent az előző havi összeghez képest. Az egy évvel ezelőtti időarányos összeghez képest a szerbiai dolgozók névlegesen 2,8 százalékkal nagyobb fizetést vihettek haza, ám reálisan ez az összeg 7,6 százalékkal kevesebbet ér, mint a 2012 márciusában kifizetett nettó kereset, míg a bruttó átlagbér névlegesen 2,7 százalékkal tett ki többet, de 7,6 százalékkal ért kevesebbet a tavalyi időarányosnál.

BELGRÁD – A szerbiai polgárok több mint fele támogatja a Belgrád és Prishtina között létrejött brüsszeli egyezmény aláírását – ez derül ki a Faktor plus ügynökség ma bemutatott közvélemény-kutatásából. A véleménykutatást a Brüsszelben megszületett megállapodást követően végezték el 1180 nagykorú polgár bevonásával, közölte sajtótájékoztatóján Vladimir Pejić, az ügynökség igazgatója. Az egyezmény aláírását a polgárok 57 százaléka támogatja, 29 százaléka ellenzi, 14 százalékuknak pedig nincs véleménye a kérdésről. A megkérdezettek 17 százaléka a nemzeti érdekek elárulásának tartja a brüsszeli egyezményt, míg 55 százalékuk úgy gondolja, ebben a pillanatban ez volt a maximum, amit Szerbia el tudott érni. Azt, hogy az egyezmény aláírásával Szerbia közelebb került az EU-hoz, a polgárok 43 százaléka gondolja, míg úgy, hogy az életszínvonal változatlan marad, a polgárok 75 százaléka vélekedik.

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2013. április 21., vasárnap (MTI) -
A brit gazdaság ismétlődő recessziójával dacolva vagyonrekordot döntöttek a brit gazdagok leggazdagabbjai az elmúlt egy esztendőben.

A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő leggazdagabb ezer mágnás becsült vagyonáról.
A vasárnap megjelent 2013-as - jubileumi, vagyis 25. - összesítés szerint a brit pénzarisztokrácia felső kasztjának összvagyona egy év alatt 35,4 milliárd fonttal 450 milliárd fontra (csaknem 160 ezer milliárd forintra) emelkedett a tavalyi 414,6 milliárd fontról.

BELGRÁD – Szerbia polgárai az LGBT-közösség tagjaival és a HIV pozitív személyekkel szemben a leginkább távolságtartóak, illetve róluk vannak leginkább negatív véleménnyel, de negatívan vélekednek az albánokról, horvátokról, romákról és bosnyákokról is – figyelmeztetett ma Nevena Petrušić esélyegyenlőségi biztos. A legtöbb diszkrimináció a romákat, a sérült személyeket és az öregeket éri, jelentette ki Petrušić a szerbiai képviselőház emberi és kisebbségi jogi, valamint a nemek közötti egyenlőségi kérdésekkel foglalkozó bizottságának ülésén, ahol ismertette hivatalának 2012. évi jelentését. Az esélyegyenlőségi biztos megbízásából készített CeSID-felmérés adataira hivatkozva Petrušić kiemelte, a megkérdezettek fele nem hajlik a diszkriminációra, ám arra se, hogy elítélje a diszkriminációt. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy 2012-ben a biztoshoz beérkezett panaszok 44 százaléka a hatalmi szervek diszkriminatív viselkedésére vonatkozott.

Budapest, 2013. április 2., kedd (MTI) - Februárban 10,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség az Európai Unió 27 tagállamában a januári 10,8 százalékról, míg az euróövezetben változatlanul a munkaképes lakosság 12 százaléka volt munka nélkül a szezonálisan kiigazított adatok szerint - közölte kedden az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.

Éves összevetésben erősen nőtt az állástalanok aránya, tavaly februárban az euróövezetben csak 10,9 százalék, az unió egészében pedig 10,2 százalék volt a munkanélküliség.
Az Eurostat becslése szerint az EU-ban 23,34 millió volt az állástalanok száma, közülük 19 millió az euróövezetben. Tavaly februárhoz képest 1,8 millióval többen voltak munka nélkül.

BELGRÁD – Szerbia kormányát a polgárok egynegyede teljes mértékben, 39 százaléka pedig részben támogatja, de több mint fele rendkívüli parlamenti választásokat vár az év végéig – mutatják a Faktor plus felmérésének az adatai. A megkérdezettek 40 százaléka szerint a kormány átalakítása nem hozná annak jobb működését, míg 26 százaléka szerint a kisebb változtatással járó átalakítás elősegítené az eredményesebb munkát. 16 százalékuk úgy véli, hogy csak a kormány összetételének nagy változtatásai hoznának változást. Ha most lennének a választások, a legtöbb szavazatot, 38 egész 6 tized százalékot a Szerb Haladó Párt kapná. A Demokrata Pártra 14 egész 8 tized, az Szerbiai Szocialista Párt-Egyesült Nyugdíjasok koalícióra 13 egész 6 tized, a Szerbiai Demokrata Pártra 7 egész 1 tized, a Liberális Demokrata Pártra öt, a Szerbia Egyesült Régióira pedig 4 egész 9 tized százalék szavazna.

BELGRÁD – Szerbia polgárainak több mint 60 százaléka úgy véli, hogy a Belgrád és Pristina közötti megállapodást minden áron, vagy a Szerbiának adott minimális engedményekkel el kell érni – mutatják a Faktor plus közvélemény-kutató ügynökség felmérésének a ma ismertetett adatai. A március végén 1260 személy megkérdezésével végzett felmérés szerint a polgárok 24 százaléka úgy véli, hogy megállapodásra kell jutni „minden áron, mert Szerbia csak így léphet előre”, 38 százaléka szerint pedig „a Szerbiának adott minimális engedményekkel”, de szintén megállapodásra kell jutni. Vladimir Pejić, a Faktor plus igazgatója a sajtóértekezleten elmondta, hogy ugyanakkor a megkérdezettek 27 százaléka úgy tartja, hogy semmilyen papírt sem kell aláírni, amely Koszovó függetlenségét jelentené. Az igazgató szerint a felmérés eredménye azt tükrözi, hogy a koszovói helyzettel kapcsolatban a polgárok „beleuntak a meddő megbeszélésekbe és tárgyalásokba”, és hogy megnőtt a kérdés mielőbbi rendezése iránti kívánság, továbbá, hogy a polgárok közvetve azt fejezték ki, leginkább a gazdasági problémák rendezése érdekli őket, ami jobban előtérbe került, mint a politikai vagy nemzeti kérdések.

A Szerb Nemzeti Bank közép-árfolyama

MTI felhasználó