You are missing some Flash content that should appear here! Perhaps your browser cannot display it, or maybe it did not initialize correctly.

A napokban a szerbiai nyilvánosság érdeklődésének középpontjában a géntechnológiával módosított növények témája áll, amely a köztársasági parlamentben is nyilvános vitára került. A genetikai engineering technológiának környezetre és egészségre gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények, abban azonban mindenki egyetért, hogy a kérdésnek ez ideig kevés figyelmet szenteltek, valamint, hogy mélyrehatóbb kutatásokra van szükség.

A kutatók véleménye szerint a géntechnológiával módosított növények forgalmazását szigorúan szabályozni kell, emelte ki Nevena Nagl, az újvidéki földművelési és zöldségtermesztési intézet szakértője. Géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) feldolgozásával nyert élelmiszer valószínűleg megtalálható a hazai üzletekben is, mert többek között azokból az országokból importálják, amelyekben nem kötelező ezeknek a termékeknek a megjelölése. Véleményem szerint lehetővé kellene tenni behozatalukat, hiszen a géntechnológiával módosított növények igen hasznosak lehetnek a lakosság számára, mondja Nagl asszony. A térségeknek azonban lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy betilthassák a GMO tenyésztését, ha úgy vélik, hogy ezzel nagyobb mértékben támogathatják gazdaságukat és védelmezhetik egészségüket.

Ljubiša Topisirović, a molekuláris genetikai és genetikai engineering intézet igazgatója, azt hangsúlyozza, hogy az említett szervezetek lehetővé teszik számos olyan probléma megoldását, amellyel az emberiség szembesül, a velük való visszaélés azonban veszélyes. Itt általában az élelmiszerről van szó, ami választás kérdése, a genetikai engineering azonban mindenekelőtt a gyógyításban, a biztonságos gyógyszerek, védőoltások előállításában fontos. Intézetünk e munkaterület iránt tanúsít érdeklődést, ezért olyan laboratóriumot alakítottunk ki, amelyben az országba importált termékeket ellenőrizzük, erre nemzetközileg elismert akkreditációnk van, mondja Topisirović úr. A GMO esetében az élelmiszer a legutolsó dolog, amiről vitázni kellene. Káros-e vagy nem, ennek pontos megítéléséhez nem rendelkezem elegendő információval, mert még nem telt el elegendő idő alkalmazása óta, hogy jó vagy rossz hatása érezhető legyen. Nem is vagyunk tudatában, hogy már most is vegyszerekkel, színezőkkel, tartósítószerekkel, és hasonló anyagokkal teli élelmiszert fogyasztunk, emelte ki Topisirović úr.

A géntechnológiával módosított szervezetek vitathatatlanul hasznosak az orvostudomány területén, ám az élelmiszer-gyártás területén nem világos a helyzet, állítja Aleksandar Trbović a Szerb Orvosok Egyesületéből. Amerikában az élelmiszer 70 százaléka módosított, a szója pedig a világ országainak 95 százalékában. Hazánkban a szója a bioélelmiszerek csoportjába tartozik, és ez növeli árát, ezt a szóját használja fel pl. a Nestle. Tekintettel arra, hogy nem vagyok meggyőződve ennek az élelmiszernek az ártalmatlanságáról, én mindenképpen ellene szavaznék, mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyul, figyelmeztet Trbović úr.

Ivan Karić, a Szerbiai Zöldek Szervezet elnöke, a helyi önkormányzatok, városok és közigazgatási községek, valamint a tartomány képviselőit olyan nyilatkozat megtételére szólítja fel, amely GMO-mentessé nyilvánítaná a területet. Ily módon csatlakoznánk az Európai Unió azon képviseleti szerveihez, amelyek bizonyos területeket már GMO-mentessé nyilvánítottak. A Szerbiai Zöldek Szervezet reméli, hogy a köztársasági parlament képviselői támogatni fogják nyilatkozatukat, amellyel Szerbiát GMO-mentes területté nyilvánítanák. Az Európai Unió 27 tagországa közül 19 nem engedélyezi a GMO termelését és forgalmazását.

Ranka Pavlović

A Szerb Nemzeti Bank közép-árfolyama

MTI felhasználó